2014. augusztus 20., szerda

 

Melankólia


Össze zavarta a molekuláim.
Eddig egy irányba kavarodtak és csak egyet akartak, most viszont az összes szétszéledt.
Az eszem csak egy dologra koncentrált de a szívem többet akart. Nem engedhetek neki. Minden egyes nappal befolyásolom az érzelmeket mindig csak a gondolataim ejtik rabul őket. A lényem belegabalyodott egy másik kalandba. Észvesztve vágyik utána..de a lelkem erősen megragadja a változást és a kukába hajítja. Talán most újra az ész győz? Neki kell győznie. Elgyengülök. Szét esek, mint a kávéfőzőből kiütögetett kávézacc. Az asztalra hullok és várom,hogy valaki a kukába tegyen.

 Motiváció


Az ember sok mindenben hibázik. Igen nyilván én is. Sok dolog van amit rosszul csinálok, rossz időben, de épp az is előfordul ,hogy rossz helyen. Nyilván vannak olyanok akik ez miatt kiráncigálnak az életükből és nyamvadt kifogásokat keresnek ,hogy mért nem felelsz meg nekik és ,hogy mennyire kilógsz az életükből. Ők még sosem hibáztak? Ilyenkor általában a padlóra ülök és végig gondolom,hogy bennem van a hiba. Aztán rájövök arra ,hogy nem az én hibám milyen  a lelkem. Nem lehetek olyan mint bárki más mert mindenki olyan mint senki más. Aztán felállok és ledobom magamról a gondhátizsákját. Végül mosolygok és igen. Én merek önmagam lenni. Te nem ? Mitől félsz? Attól,hogy nem fogadnak el? Talán attól hogy ellöknek? Na és ?.. Hát majd felállsz! Legalább önmagad vagy. Megerősödsz. Tanulsz belőle.Míg mások csak plüssmaciként vannak jelen a világban. Az életüket nem élik csak fénymásolják Te igazán magad tudsz lenni. Vegyél egy nagy levegőt és merd vállalni a lelked, a tudatod és a lényed! Veszteni? Így sosem fogsz.. hibáid lesznek csak.. de mindig nyertes leszel. Ne feledd:  Máshogy nem de így egy igazi szuperhős vagy!

2014. június 12., csütörtök

# Egyes

Délután öt óra. A nap még mindig a kis kávézónkba küldi minden egyes sugarát. 
*Csingcsing*
-  Szia Betti! - rikoltottam.
- Szia Lan. Mizujs? 

- Minden okés. Bár rohadt meleg van. Alig várom ,hogy hazaérjek és lehűsítsem magam.
- Hhaha- nevetett. - Elhiszem. Nekem még csak most kezdődik a móka.
- Azt hittem előbb jössz. Megint dugóba kerültél?
- Dehogy. Erik átugrott és kicsit elnéztem az időt. Bocsi. Úgy rohantam ahogy tudtam.
- Azt látom. Olyan semmit nem kapkodok el módon.
- Vicces vagy Lana. Átöltözöm. Sietek! -  kiáltotta miközben szélsebesen elviharzott a pult mellett. Betti az a fajta mindig vidám és cserfes lány volt. Gyönyörű fekete hosszú haja a derekáig ért. Nem volt az a könnyen elhízós fajta. Vékony alkata volt, amit a rendszeres futásának és edzsésének is köszönhetett. Kék szemei csak úgy virítottak és akárhová mentünk szinte az összes srác odavolt érte. Ő volt a másik legjobb barátom. Bár ők Petivel kinem bírhatják egymást, én mindkettőjüket imádom. Pár perc múlva már a pult mögött is állt.
-  Ugye jössz az esti koncertre?- faggatott szívélyesen.
- Hát.. nem tudom. Figyelj nincs sok kedvem. Menjetek csak ketten Erikkel. Biztos klassz lesz.- az nap este egy új zenekar lépett fel a sarki kocsmába ahova néha beülünk bulizni vagy éppen dumcsizni. Erik Betti barátja. Annyira aranyosak együtt. Erik az a tipikus jóképű srác akire ha rá nézel mosolyogni támad kedved. Néha bunkó,de többnyire jó fej.
- Jajj ne csináld már Lan! Lécccccccciiiiii gyere már el. 
- Nincs kedvem.. amúgy sem szeretek harmadik kerék lenni és tulajdonképpen nem is nagyon izgat ez az együttes dolog. Inkább pihenek kicsit. - mire ő tudott volna válaszolni gyorsan belekezdtem megint..
- Megyek átöltözöm. Sietek mert még fel kell hívjam anyát. Ma is jó sokan voltak. Az egész hely megtelt. Főleg reggel. Arra a papírra a hűtőn felírtam mi fogyott el. 
- Okés. Köszi. 
Felkaptam magamra egy világos farmert egy fehér toppot és egy rózsaszín converse cipőt. Mikor visszaértem a szívem majd kiugrott a helyéről. A pulthoz pillantottam ahol Patrik állt. Már észre vett és nagy mosollyal oda intett hozzám. Közelebb mentem. 
- Szia! - mondta.  Én pedig megrökönyödve álltam a pult mellett. 
- Szia. - nyögtem ki végül. Betti mosolyogva,kíváncsian figyelte a  történteket.
- Mivel olyan finom volt a kávé és a croissan arra gondoltam ezt valahogy meg kéne köszönjem. Lenne kedved eljönni velem vacsorázni?  Látom már úgyis végeztél mára. - mondta kissé kacéran.
Alig bírtam kipréselni magamból a szavakat. Lélegezz Lana lélegezz!!!!!!!!
- Hát jól hangzik , de még csak délután van. Azt hiszem a vacsorához még igen korán, a másik pedig az ,hogy én már megígértem Bettinek,hogy elmegyek velük este egy koncertre. Azért kössz. - próbáltam kivágni magam a vacsora alól. Ahogy látszott nagyon jól sikerült ezért büszkeség telített el.
- Értem.- mondta és felhúzta a  szemöldökét.
- Akkor nem is zavarok.- Már épp indult volna az ajtó felé amikor Betti diadalmasan megszólalt..
- Jajj Lan. Semmi gond. Ő is jöhet. Van még egy plusz jegyünk. Lenne kedved jönni ? - és az utolsó mondatánál Patrik felé fordult.
- Persze. Csak ha Lananak nem baj... -mondta győzelemmel teli hangon.
Mit is mondhattam volna? Nagyon tetszett..de ott volt a barátnője. Én pedig nem akartam bele menni egyetlen kapcsolatba sem. Jó nekem egyedül is. Mivel már mondtam,hogy megyek a koncertre,így nem viszakozhattam.
- Nem gond, ha a barátnőd elenged.- döftem bele még egyet. 
Felnevetett. Nem hahotázott , nem valami debella mód nevetett, csak épp hogy felkuncogott valami irtó szexin. 
- Nincs barátnőm. Csak munkatársak vagyunk. Akkor este. Küld el a címet.- közelebb hajolt és egy cetlit nyomott a kezembe. A fülemhez hajolt és belesúgta..
- Örültem Ms. Lana.  
Majd hátat fordított és kisétált.
Betti éreztem,hogy felém fordul és visítva ölel át, de akkor már nem éreztem semmit, nem hallottam pontosan mit mondott, sőt az egész világot nem éreztem.  Senki nem tetszett még meg ennyire hamar és ennyire nagyon.
Elgyengített. Ismét. Megint győzött fölöttem.

 

#Előszó


A kávézó ma reggel is zsúfolásig tömve volt. Bár kis hely, de az édes eperhabos croissant és a meleg fánk illata nyüzsgő emberekkel töltötte meg a helyet. A pult mögött ezen a reggelen is izzott a levegő. A kis hely minden szegletét a nyár melege töltötte meg.  *Csingcsing* ... az ajtó jelzésére felkaptam a fejem.
Az ajtón egy magas, izmos, fekete hajú ,irtó jó képű férfi lépett be. Hosszú ujjaival beletúrt félrefésült,laza hajába és egy csinos, vékony, szőke lányt fogott karon, majd egy üres asztalra mutatott neki a kávézó legnagyobb ablakánál. Amint a nő leült a székre a férfi hosszú léptekkel a pulthoz sietett. A lábaim beleremegtek a látványába és a tenyerem egyre jobban izzadni kezdett.
- Jó reggelt! - törte meg a kávézó zaját egyetlen szavával.
- Jó reggelt! Mit adhatok?- törtek ki belőlem zavartan a szavak.
- Egy mentes vizet és két kávét szeretnék. - mondta lágy, szexi, mély hangon.
- Egy pillanat- dobtam rá egy mosolyt.
- Az egyiket két cukorral a másikat hárommal és egy kis tejszínnel.
- Rendben. - bólogattam , kissé elpirulva.
Ahogy kitöltöttem a kávét és a tejszín után nyúltam hallottam ahogy közelebb lépett a pulthoz.
- Adhatok még valamit? - kérdeztem ,hogy leplezzem zavartságom.
- Mmm.. igen. Egy csokis croissant és egy epreset.
- Itt fogyasztják? -kérdeztem.
- Igen.- mosolygott esetlenül.
Kivettem a csokis croissant majd a kis hölgyre néztem aki a telefonját babrálta teljesen belemerülve.
- Gondolom az epreset a hölgynek szánja..- mosolyogtam.
 - Igen. Mért? Van vele valami gond?- kérdezte értetlenül.
- Jajj ne haragudjon.. én nem akartam, csak mivel  mentes vizet kért és a kávéhoz kevés cukrot,és ahogy elnézem   nem hiszem,hogy örülne egy kalóriadús kajának.
Csönd ült közénk.. majd köhintettem egyet és folytattam..
- Persze ez csak az én véleményem, ne haragudjon máris adom a két croissant.
Rá pillantott a nőre majd mikor már épp kivettem az epreset is a tányérra... hozzá tette
- Igaza lehet. Akkor két csokisat kérek és a kis hölgynek valami kalóriaszegényebb ételt.- tette hozzá kissé gúnyosan, bár megköszönve.
- Rendben. Majd kiviszem. Foglaljon csak helyet.- tereltem el a témát.
Előszedtem a pult alól néhány friss gyümölcsöt és percek alatt egy igen guszta,szinte tökéletes gyümölcs salátát dobtam össze. Oda siettem az asztalukhoz és letettem a reggeliket.
- Két croissan...- tettem le a kistányért Mr. Irtó jó képű elé..
- ... és egy gyümölcssaláta. Jó étvágyat hozzá!- mosolyogtam.
- Huuu Patrik köszönöm.- lelkendezett a fiatal hölgy..
- El sem hiszem,hogy ennyire figyelsz rám.. ez ...ez egyszerűen tökéletes..-lelkendezett tovább.
Patrik hmm...mosolyogtam.
Rám nézett hatalmas barna szemeivel és mosolyt biggyesztett az ajkaira.. "Megmentettél" ..olvastam le a szájáról.

Teljesen szétestem.
 *Csingcsing* .. mentett meg a kis csengő.
- Szia Lana!
Peti volt az , az újságos fiú aki szinte minden reggel bejött hozzám kávéért és miközben megitta, mindig beszélgetünk kicsit.Vele mindig kitudtam ereszteni a fáradt gőzt és valamennyi problémámat
mindig ésszerűen orvosolta. Már egész kiskorunk óta a legjobb barátok vagyunk. Már nem is emlékszem ,hogy is kezdődött köztünk a barátság. Mondjuk valószínűleg akkor amikor mellénk költöztek és odapisilt a füvünkre.Én pedig mint egy hősies háziasszony kisiettem és mindenki megnevettetésére megkértem,hogy ha nincs WCjük legközelebb kölcsön adom a miénket.Most pedig az érkezése teljesen  visszarántott az álomittas valótlanságból az igen komoly valóságba.
-Szia Peti. A szokásos?- kérdeztem.
- Persze,de most sietek. A főnök meglátogat szóval időben ki kell nyitnom.
- Szuper. Akkor nagy ellenőrzés lesz, el ne késs! - tettem hozzá viccesen.
- Hahaha. Majd igyekszem. Látom azért neked is van dolgod.- széles mosolyra szegte a száját.
- Igen.. mondhatni. Kettő kilencven.
Odaadta a pénzt és már viharzott is ki.
- Köszönöm, szép napot! -  mondta sietve.
Mire válaszoltam volna már rég eltűnt..
Kis idő múlva Patrik közeledett.
- Adhatok még valamit? - kérdeztem gyorsan elterelve a gondolataim gyönyörű szemeiről.
- Nem köszönöm. Köszönöm a tippet is elég jól jött. Azt hiszem megmentettél. - mosolygott.
Gyorsan rávágtam: - Hm.. máskor is. De ha adhatok egy jó tanácsot először ismerd meg mit szeret a barátnőd vagy nyisd ki a szemed.
Majd miután szúrós pillantást vetett rám .. a szavait elkerülve kinyögtem..
- Ezerötszáz lesz.
Egy kétezrest nyomott a kezembe..
- A visszajárót tartsd csak meg. Honorálás a jó tippedért és a finom gyümölcssalátáért.
Mosolyogtam:-Tessék a blokk. Szép napot.
- Neked is.- ahogy ki mondta teljesen szét olvadtam.
Te jó ég mi van velem? Gyorsan feleszméltem és már nevettem is,hogy lehettem ilyen hülye picsa.
Elolvadni? Érte? Na ne már..

KÖNYv RÉSZLEt KÖVETKEZIk