Csak feküdtem a harmatos reggeli fűben.Nem tudom mennyi ideig,csak feküdtem.Vártam,hogy a napsugarai izzószál ként fussanak végig a testemen.A fejem a felkelő nap felé fordítottam amely fénye beragyogta az arcom teljes felületét.Beleszippantottam a reggeli levegő csodás illatába és éreztem ahogy a frissesség átjárja a csontjaim minden kicsiny zugát.Az ujjaim alatt apró csoportokba rendeződő hangya sereg jelent meg melyek kikergettek a puha fűszálak közül.Aztán csak néztem amint megkezdődik az élet,ahogy felébred a természet a mély álom alól.

/saját/'