Mozdulatlanul fekszem az ágyban mint holmi fadarab.Ahogy körbe nézek a szobában csak sötétség vesz körül és a redőny résein besurranó fényjelek.Behunyomom szemem így talán jobban elviselem a kintről beszűrődő vihar zajait.Ezernyi hang vesz körül.Hallom amint az eső a sötét égből lezuhan a földre és ahogy a szél átsüvít a fa ágai közt.Egy idő után a pocsolyába hulló esőcseppeket hallom amint maguk után víz karikákat hagynak a már rég lehullt esőtengerben.Kinyitom a szemem és keresem a látványt.Hirtelen a redőny lyukain pármásodpercnyi fényvillanást lehet látni amit rövid idő után nagy,mély dörrenés zár be.
Újra
újra
.. és újra...
Végül már csak fényt látok és hallom a vihar halkuló csendjét..a bogár sem zümmög már hisz rég álomba szenderült..
A szemem önkéntelenül lecsukódik és a végtagjaim elgyengülnek az agyam kikapcsol és azon kapon magam ,ahogy álomba merülök..'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése